CIKK KATEGÓRIÁK:

Sóti Zoltán Tomajmonostorról küldött néhány képet, oldalunkat olvasgatva. Ennek kivonatát töltöttem fel, néhány kommentárral. Bárki, aki a környéken építkezne és szeretné a kivitelező nevét, telefonszámát az írjon nekem és megosztom vele.

Elöljáróban annyit, hogy Sóti úr nyílván klasz házat szeretett volna építettni és ehhez megvásárolt minden anyagot. Egy teljes Ytong rendszerből épített, úgynevezett „fehér házat” szeretett volna. A kivitelező esetében nem sikerült sajnos olyan körültekintően eljárni, mint az anyag kiválasztásánál. Az alábbi képeket abban a reményben osztom meg (s gondolom Sóti úrnak is ez a szándéka), hogy a jövőben építkezők elkerüljék a hasonló hibákat. Esetleg időben meg tudjanak válni a felkészületlen kivitelezőtől.

A jogszabályok két tanúsítvány bevezetését írják elő, amelyek hasznos szakmai segítséget nyújtanak az épületek energiatudatos használatához és felújításához, egyben feltételei a 2009. január 1-je után kiírt uniós és hazai pályázatoknak.

Energiafelhasználásunk több mint 40 százalékát fordítjuk az épületek fűtésére és hűtésére, ez rendkívül sok, ha arra gondolok, hogy Ausztria egyes településein például már az épülő új házak 70%-a (!) úgynevezett passzív ház. Az uniós irányelvnek és a hazai szabályozásnak célja, hogy csökkenjen az energiafogyasztás, és ezzel együtt javuljon a környezet állapota. Magyarország ennek érdekében eddig is komoly erőfeszítéseket tett. Így például 2006-tól hatályos az a kormányrendelet, amely minden újonnan épülő épület esetén szigorú energetikai követelményeket ír elő.

Mint Ytongos kivitelezőt többé kevésbé már ismernek a régiónkban, így érkezett hozzám egy megkeresés. Gyakorlatilag egy szerkezetkész Ytong ház válaszfalazását és vakolását kellett volna elvégeznünk, kívülről, belülről. Csodálkoztam egy picit, hogy miért kell vakolnunk, ráadásul hőszigetelő habarccsal, hiszen a tulaj elmondása szerint teljesen pontosak a falak, függő, derékszög, párhuzam. Annyit mondott a tulaj, hogy menjek ki a helyszínre és mindent megértek. Kiváncsivá tett….

Az Ytong eleinte nem volt egy ismert építőanyag. Kevesen mertek belevágni egy új ház felépítésébe ebből, az akkor még újszerű anyagból és még kevesebben voltak akik tisztában voltak a technológiával. A kivitelezők többségének nem túl sok fogalma volt az egészről, egészen alapvető ismereteknek is hiányában voltak. Jómagam már akkoriban is éreztem és az adatok tükrében láttam, hogy egy nagyon jó anyagról van szó, ráadásul már alkalmam volt felépíteni néhány Ytong-házat. Mondhatom, hogy egész magasan kvalifikált szakembernek gondoltam magam a meglátogatott Ytongos rendezvények és területi képviselőnkkel történt építéshelyi egyeztetések tükrében.

Akkoriban is tele voltunk munkával és egy régi ismerős, egy asztalosiparban dolgozó kolléga kérte a segítségemet házépítés kapcsán. Neki, aki milliméterre kell hogy dolgozzon megtetszett a precíz, pontos termék. Lényeg a lényeg : az Ytong mellett döntött. Mivel időben odaérni nem tudtunk, így csak a régi ismeretség okán egy költségbecslést, anyagkigyűjtést és a ház műszaki vezetését vállaltam el grátisz. A kolléga meg talált egy idősebb generációba tartozó vállalkozót, aki a maga öreg-szakis brigádjával fel is vonult….

A falfűtés hőleadása

Sokszor találkozom azzal a problémával, hogy mekkora teljesítmény is vehető le egy m2 felületről akár fűtésre akár hűtésre.

Az egyik rendszergazda ezt mondja a másik azt. Hol az igazság? Valahol mindenkinek igaza van!

Csőátmérők falfűtés esetén

Sok „házilag készülő” falfűtéssel találkoztam az utóbbi időben. Az ilyen rendszerek többnyire 16-20 nm-es vagy pp. vax Alpex csövekkel készülnek. Egyszerűbbnek tűnnek kivitelezési szempontból, de biztos, hogy minden hátrányos oldalról tájékozódtunk a munka megkezdése előtt.

Pályázatok - NEP-2008-1 NEP-2008-2 NEP-2008-3 NEP-2008-4 NEP-2008-5

Tavasz lévén újra kiírásra kerültek a Nemzeti Energiatakarékossági Program pályázata. A vissza nem térítendő támogatások mellett kedvezményes kamatozású hitel is felvehető.
A pályázatok 2008. április 14-től nyújthatók be . Öt pályázati kiírás keretében támogatják a lakosság energaihatékonysági beruházásait illetve a megújuló energiafelhasználást.

Gondoltam írok néhány szót a nyílászárókról is, hiszen majd minden felújítás nyílászáró cserével is jár és az új házaknál pedig egyszerűen megkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk a kérdéssel. Persze aztán sok a dilemma, hogy pontosan milyen ablakot is kellene vásárolni? Van ahol a fa nyílászáró egyszerűen követelmény műemlékvédelmi szempontból akár, van ahol van pénz az alumínium szerkezetre, és nagyon sokszor találkozhatunk a műanyag ablakokkal.

Általánosságban elmondható, hogy bármilyen keretszerkezetet is választunk, a piacon kapható valamennyi üvegezést bele lehet építtetni szinte. Így akár lehet refleksziós, vagy gázzal feltöltött, esetleg vákuumos üvegezésünk, akármilyen szerkezetet is választunk. Szerintem egy „túl” jó üveget például teljesen felesleges beleépíteni egy mondjuk 3 kamrás műanyag nyílászáróba, de persze meg lehet tenni.

Manapság igen divatos a mediterrán, vagy amerikai stílusú házépítés. Az egyik alapvetö stílusjegye ezeknek az építményeknek a relatív kis dőlésszögü tetőszerkezet. Kedvelik az építtetők, szívesen tervezik a tervezők. Manapság már nem mindenki gondolkozik 45 fok környéki hajlásszögü tetőben, hogy esetleg később, ha igény van rá azt is be lehessen lakni egy tetőtérbeépítéssel.

Ez szép és jó, de innen már csak egy lépés az, hogy ha már ilyen alacsony tetőt csinálunk, akkor meg minek az a drága és hát talán tényleg felesleges födém. Olyan alacsony a legmagasabb pont is a padláson, hogy csak egy óvodáskorú gyerek tud felegyenesedni, tehát használni nem nagyon lehet semmire. Ráadásul a tetőszerkezetröl függesztve készíthetünk egy remek térlefedést. Le is tudom hőszigetelni, de izmosan, ott biztos nem megy ki hő a házamból. Az ott távozni akaró párával is tudok mit kezdeni, tehát minden szép és jó. Vagy mégsem? Lehetnek buktatók? Na nézzük csak!

Szinte bármilyen házat építünk szükségünk van aljzatbetonra. Az ám, de nem is mindegy, hogy milyenre! Épp a napokban volt egy elég hosszas egyeztetésem egy tájékozott megrendelövel. Gondoltam a megbeszélésen elhangzottak alapján, hogy szükség lehet beszélgetni alapelvekröl, ha már betonozunk

Mi is a beton? Tulajdonképpen ha egyszerü akarok lenni, akkor víz, meg cement kell a betonhoz, meg némi adalékanyag. Nem vegyszer, hanem mondjuk kavics, homok, zúzottkö, aztán attól függöen, hogy mit sikerült beleraknunk nevezzük a keverékünket betonnak, esztrichnek, vagy cementhabarcsnak….népszerübb nevén „misungnak”.